Ha élet zengi be az iskolát,

Az élet is derűs iskola lesz.

Ha élet zengi be az iskolát,

Az élet is derűs iskola lesz.

Ha élet zengi be az iskolát,

Az élet is derűs iskola lesz.

HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)

Foto Album Alsó tagozat

ALSO ALBUM resize

Foto Album Felső tagozat

FELSO ALBUM resize

HÍREK, ÚJDON­SÁ­GOK

2019. július 17. Szerda
Endre, Elek, Dzsesszika
A Nap kel 04:13-kor,
nyugszik 19:40-kor.

Hol­nap Frigyes, Kamill napja lesz.

MODSZERTANI MUNKAKOZOSSEGEK

Face­book Like Box

Világhírű bioló­gus pro­fess­zor, tudományos munkássága a pro­to­zoaku­tatás, a citoló­gia és a turbel­láriák rend­sz­er­tana, ger­incte­lenek mikrotech­nikája, örök­lés­tan és radi­ológiára ter­jed ki. Az Orszá­gos Ter­mészettudományi Tanács, Mag­yar Bioló­giai Kutatóin­tézet (Tihany) Tanác­sá­nak tagja, és alapítója a mag­yar bioló­giai egyesület­nek, MTA tagja, a Szegedi Tudomány­e­gyetem Orvos­tu­dományi Kará­nak Orvos-​biológiai intézetének alapítója, az egyetem rek­tora, az Unitárius Egy­ház főgond­noka, az Erdé­lyi Párt kolozsvári tagoza­tá­nak elnöke, a kecskeméti Mezőgaz­dasági Kamara tagja, a kolozsvári Szpe­oló­gia intézet igaz­gatója. Alapítója és elnöke a kolozsvári Élet­búvárok Körének. Tula­j­donosa volt az MTA Vitézi-​díj (1910), Marczibányi-​díj (1935), Finn Fehér Rózsa Rend I.o.parancsnoki keresztje a csil­lagokkal címeknek.

A Finn Fehér Rózsa Rend

A Finn Fehér Rózsa Rend.

Gelei József 1885-​ben született Árko­son régi székely nemes család sar­jaként. Apja Gelei Mózes, föld­bir­tokos, anyja leánykori neve Para Rachel.

Gelei József iskola, Árkos.

Isko­lai tanul­mányait Árko­son, — a ma nevét viselő — akkori unitárius iskolában kezdi.

Emlék­tábla a Gelei József iskola falán.

Már az általános iskolában feltűnt milyen tehet­séges, ezért tanárai úgy gon­do­lták, tovább kel­lene tan­ul­nia. Éde­sapja azon­ban a hagy­ományokat követve, mint legidősebb gyereknek, a gaz­daság irányítását szánta. A sors azon­ban közbeszólt. Árkos község kapott egy ösztöndí­jat Kolozsvárra, az Unitárius Interná­tusba és ezt a falu legte­het­sége­sebb tan­ulójá­nak kel­lett megkapnia.

Apáthy István

1903-​tól 1907-​ig a kolozsvári Fer­encz József Tudomány­e­gyete­men Apáthy István pro­fess­zor tanítványaként bölc­sészetdok­tori diplomát szerez. 1906-​ban a Grázi Egyete­men fél évet dol­go­zik Gráff pro­fess­zor lab­o­ratóri­umában, majd 1912.-ben München­ben, 1913-​ban Würzburg­ban végez tanul­mányokat Theodor Boverivel, a világhírű fejlődés­bi­oló­gus­sal dolgozott.

Theodor Boveri

1913 végén tér vis­sza az Apáthy intézetbe és 1914-​ben magán­tanári képesítést szerez az össze­ha­son­lító sejt-​tan témakör­ben. Az intézetben 1919-​ig középisko­lai tanárként dol­go­zott, amikor a kolozsvári Unitárius Főgim­náz­ium tanárává válasz­tot­ták, ahol három­száz évvel ezelőtt őse, Árkosi Gelei Benedek, a padovai egyete­men tan­ult tudós orvos és író is tanárként működött. Tanársegéd korában természetrajzi-​vegytan sza­kos középisko­lai tanári képesítéséhez megsz­erezte a föl­dra­jzi diplomát is. Sza­k­dol­go­za­tá­nak témája a Szent Anna-​tó volt, melynek hidroló­giai vis­zonyait ere­deti mód­sz­ereivel kiválóan fel­dol­go­zta, amit Cholonoky a föl­dra­jzi közlemények­ben meg is jelen­tetett. 1924-​ig a kolozsvári Unitárius kol­légium tanára és az Erdé­lyi Múzeum Egylet őre, 1917/​18-​ban az Egyetem mel­lett alakuló „Reform Középiskolában” is tanít.

Szabédi László

Szabédi Lás­zló erdé­lyi mag­yar költő, újságíró, műfordító, műked­velő nyelvész, élet­művével foglalkozó iro­dalom­ban írja, hogy elmond­ható, kora gyer­mekko­rában és ifjúságában két ember volt nagy hatás­sal: a mindössze néhány gim­náz­i­umi osztá­lyt végzett, de a vilá­gra és tudásra különösen nyi­tott éde­sapja, Székely Sán­dor, illetve a pár évig az unitáriu­soknál ter­mésze­tra­j­zot tanító tudós, Gelei József „aki azonkívül, hogy nagyon értette a sza­k­máját, nagyon értett ahhoz is, hogy meg­moz­gassa koponyánkban a velőt.”

Itt lakott Gelei József Szegeden.
Lakóháza Szege­den.

1924-​ben Gelei József meghívást kap a Kolozsvár­ról Szege­dre költözött Fer­encz József Tudomány­e­gyetemre, ahol az általános állat­tani és össze­ha­son­lító bonctan-​tanszék pro­fess­zorává nyer kin­evezést.
Lelkesedésével, fárad­hatat­lan munka– és ügysz­eretetével, nagy tudásá­val csakhamar az egyetem és szeged életének egyik vezető egyéniségévé vált. 1923 és 1932 között a Ter­mészettudományi Tár­su­lat Állat­tani Sza­kosztá­lyá­nak alel­nöke. A szegedi egyetem irányításában is sok munkát vál­lalt. A Matem­atika és a Ter­mészettudományi Kar­nak 19291930-​ban és 19351936-​ban dékánja, a következő esz­tendők­ben prodékánja, valamint 19371938-​ban rek­tor, az elkövetkezendő tanévben pedig prorek­tora volt. Közben 19341935-​ben az egyetem prorek­tori tisztét is vál­lal­nia kel­lett.
Nyu­godt­sága, meg­fontolt­sága, nép­sz­erűsége, tap­in­tatossága és körül­tek­in­tése min­denütt vezető szerepre emelte.

Szege­den néhány év alatt gyönyörű intézetet ren­dezett be és tudományos fel­sz­erelését állandóan fejlesztette.
Leg­je­len­tősebb és legértéke­sebb kutatá­sai a pro­to­zoonok mor­fológiájára, fiziológiájára és rend­sz­er­tanára vonatkoz­nak. Ere­deti mód­sz­erekkel derítette fel a Cil­i­aták neuronema-​rendszerét, a Gelei– féle „neuroplazmatikus-​rosthálózatot”.
Ered­ményei igen nagy feltűnést kel­tet­tek, s amikor a padovai, kieli nemzetközi zooló­giai kon­gresszu­sokon, a berlini és giesseni zooló­gus össze­jöveteleken készít­ményeit és mód­sz­ereit bemu­tatta, kivívta a sza­kem­berek elis­merését. Élete leg­nagy­obb megtisztel­tetésének mégis azt tar­totta, hogy a lis­sz­aboni nemzetközi zooló­giai kon­gresszu­son (1935) külön kérték fel a véglények ide­grend­sz­erére vonatkozó új ered­ményeinek bemu­tatására. Skram­lik, jénai fizioló­gus pro­fess­zor meghívására Jénában az ottani orvos-​természettudományi egyesület­nél tar­tott előadást, majd München­ben és Berlin­ben is.

Gelei József és munkatársai vadászaton.

Aztán meghívásra Bécsbe ment, ahol leghíre­sebb „ellen­fele” dol­go­zott: B. Klein, aki száraz ezüstöző mód­sz­erével szin­tén a Cil­i­aták ezüstvon­al­rend­sz­erén dol­go­zott. Vizs­gálódása arra irányult, hogy az elsőbb­séget magá­nak har­colja ki, pedig két­ségte­len, hogy a Cil­i­aták sub­pelic­u­laris ros­thálóza­tát ozmi­um­tolu­idinkékes eljárásá­val Gelei tel­jességében elsőként dol­go­zta fel 1925-​ben. Gelei hűséges tanítványainak lesz a köte­lessége, hogy halála után ne enged­jék az elsőbb­séget tőle elvi­tatni, bár az egész vilá­gon elis­merik, hogy Gelei idegvágó munkássága min­den tek­in­tet­ben felülmúlja Kleinét.

Kolozsvári biológiai intézet.

A kolozsvári bioló­giai intézet. Gelei József kutató központja.

1940-​ben, amikor Erdé­lyt vis­szac­satolták Mag­yarországhoz, és a szegedi egyetem vis­sza­k­erült Kolozsvárra, Gelei is vis­sza­ment az egyetem­mel Erdélybe.

1940-​től 1945-​ig a Szege­dről Kolozsvárra vis­sza­költözött Egyetem általános bioló­giai és állat­tani tan­székének vezetője. Benczédi Páltól tudjuk, hogy két ízben meghívást kap a budapesti Egyetemre is, de a meghívá­sokat nem fogadja el.

1944 őszén azon­ban ismét el kel­lett hag­y­niuk Kolozsvárt, először Budapestre menekül­tek, majd az orvos­tu­dományi kar meghívására a bioló­giai intézet alapítója és haláláig vezetője lett szege­den.
Ezzel ott veszett egy élet kemény, tudományos munkájá­nak min­den doku­men­tuma, könyvei, gazdag külön­ny­omta­tott gyűjteménye, kézi­ratai, néhány kész dol­go­zata, nagyon sok félig vagy éppen kész munkája. A háborúban elpusz­tult rend­kívül értékes Turbel­laria gyűjteménye is.
A szegedi általános állat­tani, majd a kolozsvári intézet után most har­mad­szor kell új intézetet létesíte­nie és az oktatás kutatás cél­jaira felszerelnie.

Éveken át har­colt azért, hogy az orvosi karokon a sza­kok­tatásba veg­yék fel az általános biológiát és az örökléstant.

Merre haldjunk?

Szám­ta­lan általa feltalált élőlényt neveznek el róla (Gelei-​Gregus, Spathid­ium vio­laceum Gelei, Paidocil­i­ata Gelei, Cil­i­ata seu empe­dotridia Gelei, stb.
1924 és 1940 között Gelei Józsefnek, mag­yar és ide­gen nyel­ven szá­mos önálló könyve és az örök­lés­tan kérdé­seivel és az egy­se­jtű élőlények világá­val foglalkozó munkája jelenik meg. Készít szövet­tani és fejlődés­tani jegyzeteket az orvostan­hall­gatók részére. Amint munkásságá­nak mél­tatói föl­j­e­gyzik, több mint 250 élet-​tudómányi közleménye jelenik meg a hazai és külföldi folyói­ra­tok­ban. Igen jelen­tős Gelei Józsefnek, 1940-​ben, Budapesten meg­je­lenő 211 oldalas munkája, amely a napi poli­tikán felülemelkedve, arra figyelmeztet, hogy a történel­met csak önerővel, önakarat­tal, és önel­határozás­sal lehet irányí­tani. Amint írja “a történelem­ben csak cse­lekvő emberek van­nak, akiknek sorsát saját maguk, tudatosan kell, hogy irányítsák”.

Magyar Tudományos Akadémia

Tudományos munkásságá­nak elis­meréseként a mag­yar tudományos akadémia 1923-​ban lev­elező tagjává, 1938-​ban pedig ren­des tag­jai közé választotta.


Karádi pro­fess­zor — Gelei Ildikó — Szent-​Györgyi Albert.

Gróf Klebelsberg Kunó.
Gróf Klebels­berg Kunó
Szent-Györgyi Albert.
Szent-​Györgyi Albert

A késobbi Nobel-​díjas ( C vit­a­min feltalálója) pro­fess­zor arról szá­mol be, hogy a nagy kul­tuszmin­iszter,
dr. Klebels­berg Kunó gróf – akit gazdá­jaként emleget — egyszer Tihany­ban megszólí­totta a 4 éves Ildókát.
Gelei pro­fess­zor Úrnak Tihany­ban volt a kutatóhe­lye és Szent-​Györgyi dok­tor­ral (akkor még nem volt pro­fess­zor) ott találkoz­tak rendszeresen.

Gelei József életében a bioló­giai kutatá­sok mel­lett egy nagyon fontos helyet foglalt el az unitárius egy­házéletének és az erdé­lyi ifjak művelésének az elő­mozdítása, fejlesztése.

Erdélyi Unitárius Egyház

Az unitárius Gelei József, mint az Unitárius Egy­ház főgond­noka ismert.
1941. június 28-​án a marosvásárhe­lyi Zsi­nat választja meg főgond­nok­nak — benne látva azt az egy­házi vezetőt, aki az Egy­ház leg­fontosabb kérdését — a nevelésü­gyet tartja leg­fontosabb­nak. Ezt bizonyítja, az un. “Berde Bizottság” éle­tre hívása, melynek keretén belől a Bizottság 40 középisko­lai és 50 ipari tan­uló segé­lyezésével járul hozzá a tehet­séges, jó mag­a­vise­letű és szor­gal­mas ifjak tan­ulásához.
Gelei József 1945. április19-​től tagja az Intéző Bizottság­ból alakult Egy­házi Képviselő Tanác­snak, majd 1947 május 6-​tól a Budapesti Képviselő Tanác­snak.
Gelei József jellemzését Kovács Lajos tol­lából így olvashatjuk: “Az Unitárius Egy­ház­nak hithű és lelkes tagja maradt, akárhol kel­lett tel­jesíte­nie köte­lességét. Ter­mészettudományos búvárkodása nem ide­genítette el egy­házától és a hit­től. Mindig szerény és meg­győződéses unitárius, aki hivatá­sos életével és tudományos munkásságá­val az unitárius névre is mindig dic­sőséget hozott. Nem törtetett soha. Nagy tudása és lankad­hatat­lan szor­galma végzi biz­tosan előre pályáján.

Gelei ott dol­go­zik, ahol legtöb­bet tehet Erdé­lyért, a hazájukat vesztett székely diákokért s ahon­nan legtöb­bet segí­thet a föld népén.”

Igen figyelemre méltóak azok a gon­do­la­tok, melyeket az ima jelen­tőségéhez fűz. Az ima nem egysz­erű Isten­hez szóló fohászkodás, mely­ben egymástól messze eső két lény szere­pel: a földön álló, térde­plő vagy alázat­tal leboruló esdeklő ember és a tőle egek messzeségében trónoló Úris­ten, hanem imád­kozó együt­télés Istennel.


Alig lehet lelki megrendülés nélkül olvasni végső val­lomásához fűzött zárósza­vát, amely­ben egy az élet és halál mezs­gyéje között vívódó, de min­denekkel meg­békélő, mélyen val­lá­sos, hivő lélek hála fohásza szárn­nyal az Egek Urához:
„Most az írás végeztével hadd járul­has­sak jó Atyám elődbe. Hadd köszön­jem meg, hogy hoz­zásegítet­tél a Teveled való foglalatossághoz. Köszönöm, hogy nehéz, hónapokig tartó súlyos betegséggel súj­tot­tál, de köszönöm ebben főként azt, hogy vele alka­lmat adtál paranc­said és ren­delkezé­seid mélyebb megis­merésére. Köszönöm, hogy betegségem mély­pon­tján meglá­to­gat­tál és mikor hitvestár­sam­mal azon szor­goskod­tunk, hogy ige­hird­ető pász­torod egy rövid imá­val segítse szenvedésem elviselését, Te abban a pil­lanat­ban elküldöt­ted és meg­je­len­tet­ted betegá­gyam­nál fölkent szol­gá­dat. Köszönöm, hogy tanítá­said elvon­ták figyelmemet belső bajaim­ról. De nem­c­sak elvon­tad, hanem szent lelked­nek azzal a gazdagságá­val telitet­tél, ame­lyet te adtál a világ­nak. Köszönöm, hogy betegségem alatt is fejlőd­het­tem és tökéletesed­het­tem. Vezesd a fejlődést és tökéletesedés útján egy­házam egykor Álta­lad reám bízott népét is. Köszönöm, hogy amíg testem­nek hónapokon át munkát­lanul kel­lett tesped­nie, annál cse­lekvőbb életet foly­tatha­tott lelkem. Tanítsd meg most a te népedet is, hogy a jó cse­lekedet nem­c­sak az egészséges élet biz­tosítéka, hanem a gyó­gyulás­nak virágzó mezők felé vezető áldott ösvénye. Tedd jó Atyám, hogy immár kijuthas­sak az egészség tarka virágú meze­jére, hogy testem­mel is a cse­lekvők, a te mezői­den munkálkodók sokaságába sorakoz­zam be. Atyám én dic­sőítet­telek Tégedet, most dic­sőíts meg engem azzal a dic­sőséggel, mel­lyel min­denki az egészsége­sek táborában munkál­hatja a Te orszá­go­dat. Min­dezeket tedd Atyám, hogy a tebenned vetett hit alapján, az örökélet részesévé lehessek én is, népem is. Ámen!
Szeged, Belk­linika, 1946. Már­cius hava.”

A hosszan tartó betegség után Gelei tal­pra állt és további 6 esz­tendőn keresztül lanka­dat­lan energiá­val dol­go­zott, mind az egyetem, mind az egy­ház ügyeinek előb­bre vitele érdekében.

Boldog családi életet élt. Küzdelmes munkájá­nak egyik fő célja az volt, hogy család­ját elégedet­tnek lássa. Feleségében megértő önfelál­dozó élet­társra talált, aki sok-​sok gon­dot lev­ett férje vál­láról, hogy a hivatás­nak élhessen. Gyer­mekei is sok örömet szereztek neki, három lánya és egy fia volt Gábor, aki még Árko­son született. Egyetlen fiát úgy nevelte, hogy élet­művének foly­tatója és fejlesztője legyen. A fiú valóban követte atyja nyomdokait. 1937-​ben a Para­mae­cium egy új rác­srend­sz­erét fedezte fel és írja le, a Gelei iskolától ismert cso­daszép 32 mikrófelvétel­lel. Ebben az irány­ban még néhány nagyon szép dol­go­za­tot tett közzé, de közbe jött majd­nem tízévi katonáskodása és hadifogsága.

Gelei József és családja.
Gelei József és családja, felesége Pakulár Lujza, lánya Klára, a kic­sike: Ildikó,
a fiú: Gábor, és mel­lette jobra: Judit-​Magdolna.

Családi kép.

1952 tavaszán Dobogókőre vitte fel tanítványait ahol rosszul lett. Gon­dos orvosi kezelésbe részesült, de május 20-​án hirte­len megáll a jóért, szépért, s főként az élő ter­mészetért és ennek tudományáért dobogó szíve.
A Farkas­réti temetőben, az MTA sírk­ert­ben helyezték örök nyu­ga­lomra a Mag­yar Tudományos Akadémia halottjaként.

Az atya és a mester halála után alig három hónap múlva, életének 37. évében a fiú kezéből is kihull az a fáklya, ame­lyet nem­ré­gen atyja fák­lyája gyúj­tott meg. A mag­yar bioló­gia és zooló­gia szinte egysz­erre veszítette el két művelőjét, az atyát és a fiát.